Rönkvágási módszerek

Gyakori, de veszélyes feltételezés, hogy ha egyszer kivágták, akkor a fa nagyjából változatlan marad, pedig – mint azt előző cikkünkben is kifejtettük – még azután is jócskán nőhet, zsugorodhat. Ez pedig mondanunk sem kell, drámai hatással lehet a faárura, sőt a legrosszabb esetben akár tönkre is teheti.

A méretváltozás drámai hatásai

A fa természetének megértésével viszont megtehetjük az első lépést afelé, hogy elkerüljük az ilyesfajta kellemetlen meglepetéseket. Korábban már fejtegettük, hogy a páratartalom változása önmagában akár több mint fél centivel is megváltoztathatja a fa szélességét, gondoljunk csak bele, milyen hatással lenne ha egy négy összeragasztott lécből gondosan összeállított asztallap mindegyik eleme fél centit nőne egy párás nyár alatt. Ennek eredményeképp akár két centiméterrel is növekedhet a szélesség, amely komoly problémát is okozhat az illesztéseknél. Mostani írásunk a farönkfeldolgozás egyik aspektusáról szól, egészen pontosan a rönkvágásról, ugyanis ez is befolyásolja az alapanyag minőségét.

Élesvágás: gyors és olcsó

Hogy a deszkákból fűrészáru legyen az bonyolultabb művelet annál, mint sokan gondolják. Ez elsősorban geometriai probléma, hiszen értelemszerűen úgy szeretnénk megvágni (vagy egy fűrészüzemben megvágatni) a rönkünket, hogy végül a legjobban használható fűrészárut kapjuk. Szerencsére az évek alatt a szakemberek többféle fűrészelési módot dolgoztak ki. Cikksorozatunkban bemutatjuk a különféle rönkvágási módokat, azok előnyeit és hátrányait. Elsőként az élesvágással foglalkozunk, ezen eljárás során az alapanyagot, hosszirányában, párhuzamos síkú fűrészeléssel vágják.

Az élesvágás egyszerű, gyors és korántsem mellékesen, rendkívül költséghatékony, illetve szinte mindegyik fafajtával használható. Ezért ez az egyik legelterjedtebb módszer, becslések szerint a rönkfák kilencven százalékát ilyen eljárással vágják. Az élesvágás talán legnagyobb előnye, hogy maximális készárukihozatalt, tehát minimális selejtet eredményez. Az élesvágás, többek között keretfűrészgépen és rönkvágó szalagfűrészgépen is végezhető.

Az élesvágással fűrészelt fán jellegzetes mintázat fedezhető fel. Mivel párhuzamosan vágtak keresztül a rönkön, ez “fodrozódó”, nagy ovális vagy U alakú mintákat eredményezhet. Bár ezen minták méretei értelemszerűen változóak, ha a képen látható formákat látunk, akkor nagy biztonsággal kijelenthetjük, élesvágással van dolgunk.

Kulcsfontosságú a megfelelő szárítás

Az élesvágott fa persze csak annak fényében tűnik vonzónak, hogy milyen végterméket szeretnénk készíteni. Például egy hosszú ebédlőasztal esetében célszerű lehet, de más esetben érdemes lehet másfajta technikákhoz folyamodnunk, például a rift (állóévgyűrűs)- vagy negyedelt vágáshoz, ezek sajátosságairól későbbi cikkeinkben beszélünk részletesen.

Az élesvágással darabolt fűrészárúnak mégsem ez a fő hátránya, hanem a méretváltozással kapcsolatos tulajdonságai. Bár minden vágástípusnál előfordulhat, hogy nedvességet vesz fel vagy ad le a fűrészáru. Az élesvágánál fokozottabban előfordulhat a folyamat közbeni méretváltozás.

Ezért nagyon fontos, hogy az élesvágott fát mesterségesen szárítsuk, minimálisra csökkentve ezzel a méretváltozást. Emellett mindenképpen vegyük figyelembe, hová kerül a fa, ha meleg, száraz helyen vagy esős, párás környezetbe kerül, akkor érdemes megfontolni a negyedelt vágást. Dizájn szempontból pedig ha fűrészüzemben vágatjuk a fát, akkor nem árt jelezni, hogy a szárítás előtt a vágás sorrendjében rakják egymásra a fát (vagy akár sorszámozzák), így sokkal egyszerűbb összepárosítani a hasonló erezetű, színű léceket.